Szerintem minden szülőnek fejfájást okoz a nyári szünet. Ez a leghosszabb otthoni tartózkodás, amit meg kell oldani a szülőknek. Persze mondhatják akik eljárnak dolgozni, hogy jó neked mert otthonról tudsz dolgozni.

Szerintetek könnyebb nekik??? Reggel felébred a gyerek és amíg le nem fekszik, addig foglalkoznod kell vele. Mindig kell valami, menni kéne, éhes vagyok, mit csináljak, gyere játsz velem, nem is figyelsz rám...és ilyenek.

Van egy csomó tábor amit be lehet fizetni, de ha a nyarat elosztod a hetekkel ( mert általában 1 hetesek a táborok ) akkor bele kell nyúlni rendesen a bukszádba. Ha van nagyszülő, akik szívesen vigyáznak rájuk, akkor szerencsés vagy! Ha olyan a kapcsolatod a saját szüleiddel , akkor ez menni fog minden alkalommal. Sokszor az a probléma, ha Te nem vagy velük jóban, mert akkor eszedbe sem jut hogy segítséget kérj a nyárra, vagy csak pár hétre, napra. Ha nem vagy velük jóban, akkor valószínű a gyerekednek sem lesz olyan kötődése a nagyikhoz.

Én egy nagyon szerencsés nagymama vagyok. Egy helyen laktunk mindig, de nem együtt! Végig kísértem a lányom terhességét, sőt a gyerek szobát is együtt festettük, rendeztük be egy barátné segítségével.

Ami életem legcsodálatosabb élménye volt és beleégett a retinánba, az az unokám születése volt. Innen már elválaszthatatlanok voltunk. Ahogy kibújt anyából, én már ott voltam. Beszélgettem vele amikor betették az inkubátorba. Éreztük egymás rezgését , rám nézett és én tudtam hogy mindig ott leszek és sosem hagyom cserben. Nem csak őt, a lányomat sem...

Aztán tudjátok hogy munka miatt külföldre költöztünk. De a nyarakat ( 2 hónap ) mindig együtt töltöttük. Az idei év nagyon felemásra sikeredett a balesetem miatt. Sajnos se a családot, se a barátainkat nem tudtuk fogadni az idén. De ragaszkodtam hozzá hogy az unokám, had töltsön velem időt egyedül. Nyilván minden szülő izgul hogyha először kell elengedi nyaralni a gyereket. Gondolom ez most is így volt otthon, de én tudtam hogy nagyon jól elleszünk kettesben ( vagyis a Papi és Szávika társaságában ) .

Repülőre pattantam és otthon is eltöltöttem egy hetet, utána pedig egy hónapot együtt voltunk Spanyolországba. Majd egy hónap után visszarepültünk és még egy hetet otthon maradtam vele...így összességében hat hetet voltunk egymás társaságában. Nagyon hiányzott mikor elbúcsúztam tőle. Nagyon mély kapcsolat van köztünk. Kb 17-18 nap után kezdett hiányozni neki anya-apa. Akkor megbeszéltük hogy mikorra is vegyük meg a repjegyet hazafelé.

Hogy mit csináltunk egy hónapig???? Szávikával sokat sétáltunk, reggelit készítettünk, mindennap olvastunk a kötelező olvasmányból, ami az idén a Vuk volt. Kiszámoltuk hogy hány oldalt kell olvasnunk naponta, hogy mire hazamegy augusztusba , ne kelljen már ezzel görcsölni. A Bahamákon a Sirály a király volt a kötelező. Azt is elolvastuk.

Aztán lementünk a medencékhez és megtanítottam háton úszni.. A Bahamákon a mellúszást gyakoroltuk és a víz alatti világ felfedezése volt a hobbink. Együtt ebédeltünk és a napi program legizgalmasabb része a foci pálya volt , minden este. Másfél , két órát csak rúgta a bőrt, volt hogy egyedül, volt hogy összebarátkozott itteni fiúkkal. Sőt volt hogy a nagyobbak hívták hogy álljon be közéjük. Este tízkor itt a Costa del Solon még világos volt....

Csoda nap volt amikor a Papival elmentek a Porsche-val autókázni. Elől ülhetett és persze bekötve , kikönyökölve élvezte a suhanást. Persze a Papi nem jaszkarizott amikor együtt mentek.

Magyar ismerősök is meglátogattak bennünket és akkor a gyerekek együtt fürödtek, ugráltak és megszerveztünk egy Gibraltári kirándulást másnapra. Cable carral mentünk fel a gibraltári hegyre. Az is nagy élmény volt a gyerekeknek és a gibraltári majmok is. Érdekessége a helynek hogy a gibraltári reptér kifutó pályáján kell begyalogolni a városba. Naponta háromszor jönnek és mennek a gépek, főleg Angliába.

Meglátogattuk San Pedróba a Ferrari és a Bentley kereskedést. A legújabb modellektől el voltunk ájulva. Az értékesítési fiatalembertől kaptunk egy vadi új Ferrari katalógust , ami bearanyozta a napunkat. Kincsként vigyázott rá. Minden este elmondta hogy ezt majd a repülőn nézzük meg KETTESBEN.

Mivel éppen a nyáron volt a foci EB , és a spanyoloknak drukkoltunk , elautóztunk az El Corte Ingles-be Puerto Banusba, és megleptem egy spanyol válogatott szettel, lábszárvédővel és baseball sapkával. Azzal aludtunk :))) Le sem tudtam róla venni csak amíg kimostam minden este , főleg így hogy a spanyolok nyerték meg az EB-t. Abba mentünk haza ....

Ha nagyon meleg volt akkor filmet néztünk, kukoricát pattogtattunk és jókat nevettünk a vicces filmeken. Lementünk a tengerhez is hétvégén, kocsival, mikor ráért a Papi. Én még az idén nem fürödhetek de a papival kettesben áztatták magukat.

Szerintem nagyon tartalmas volt a nyár, és így a lányomék is elmehettek kettesben tíz év után nyaralni. Azt gondolom rendszert teremtettünk ezzel megint. Alig várom a jövő nyarat, de persze addig még találkozunk mert haza járok , most hogy a család és a barátaink nem tudtak jönni, megyek én!