Bollinger R.D. 1964 / 2403-as palack

Megint itt a péntek, ráadásul egy hosszú hétvége elött állunk. Ma délelött megérkezett a rég óta várva várt Bollinger R.D. 1964-es évjáratú pezsgő, amit 1974-ben palackoztak. A palack sorszáma 2403-as. Az eddig kóstolt pezsgők közül, mindíg is a Bollinger volt a favorit. Először a James Bond filmekben hallhattunk róla, ahogy a 007-es ügynök szinte folyamatosan azt rendel. Az első James Bond filmeknél még a Dom Perignon volt a magányos ügynök itala, de Roger Moore filmjeitől áttértek a Bollinger pezsgőház termékeire. A Bollinger név is több érdekességet tartalmaz, mivel szinte ahány helyről hallunk felőle annyi képpen ejtik. A franciáknál Bolanzsé, az angoloknál Bollindzser, míg az egyik pezsgőházról készült filmben simán Bollingerként beszélnek róla. Visszatérve a pezsgőnkhöz némi elkalandozás után. Már a palack kibontása során szembesültünk a gondos csomagolással. Szemben a Dom Perignon pezsgőkkel, itt a védő alufólia nem porladt el az idő során, hanem masszívan fogta a palack nyakát és a dugót. A dugó is gond nélkül egyben kijött. A palackban uralkodó nyomás itt is a megszokott módon kilőtte a dugót.

Az, hogy a dugó 36 év alatt nem korhadt el, szintén mutatja, hogy egy különleges pezsgőről van szó. A palackból felbontás után azonnal megtöltötte a szobát a pezsgő kellemes illata. Testes kerek mézes muskotályos aszus illat. Az első kortyok is ezt az élményt nyújtották. A pezsgő kóstoláshoz fekete erdei sonkát, diós gouda sajtot, és olajbogyót választottunk. A fekete erdei sonka után a pezsgő legnagyobb meglepetésünkre fémes ízt varázsolt elő. Ezen kívül a pezsgő felkeményedett, sokkal karakteresebb formát alkotott. A diós gouda sajt, és pezsgő találkozása a szájban eszembe juttatja, a diós és olivás frissen sült baugette ízét, a torkunkban pedig nagy szemű muskotályos szőlőt. Az olajbogyó a pezsgő száraz karakterét erősítette, az ízek nem változtak, mellette a pezsgő önmagát adta. Viszont a kóstolás közben eszünkbe juttott, a Bollinger pezsgőknél már megfigyelt friss zöldalma. Szerencsére pont volt itthon, így gyorsan felszeleteltünk egyet. Az alma nagyon harmozál ezekkel a pezsgőkkel. Az almára pezsgőt kortyolva, a pezsgő íze sokkal lágyabbá, kiegyensúlyozottabbá, és frissebbé vált. Mintha megfiatalodott volna.

Ezért, ha bárki találkozik egy palack Bollinger pezsgővel, akkor feltétlenül tartson otthon friss zöldalmát! A másik meglepetés, amivel a palacknál találkoztunk, hogy ebben a pezsgőben még bőven voltak buborékok. Igaz már nem annyi, mint amit hirdetnek (3 millió buborék), de azért még 1.5 millió biztosan megvolt. :-) A pezsgő színe gyönyörű arany barnás, ami mellesleg jól megy az étkező terítőhöz :-) Most is a Riedel Sommelier pezsgős poharat használtuk. Ezt a poharat szeretjük legjobban használni, a száraz pezsgőkhöz. Még a palack felbontása után másfél órával is pezsegtek a buborékok, amit meg is örökítettünk egy kis videoval: a link A másik érdekesség a cimke, amin már látszanak a ráncok:

További kellemes hosszú hétvégét kívánunk mindenkinek!